Mikor felébredtünk megreggeliztünk majd elindultunk Tordára a sóbányához.
Lefele
108 lépcsőfokon vezetett minket az idegenvezető, majd hosszú folyosókon értünk
a visszhang terembe. Itt, ha valamit kiáltottunk 21szer hallhattuk vissza, de
mi annyit nem számoltunk meg. Nagyon szép volt, mert a plafon a széljárást
formálta. Ismét egy hosszú folyosón mentünk át a sókiemelő szerkezethez. a
nyomokból látni lehetett, hogy itt régen hogyan jártak körbe a lovak. Minden sóból volt, és megnyalhattuk a falat is aki szerette volna. Ezután még rengeteget lépcsőztünk,
mire leértünk a nagyterembe. Itt volt óriáskerék, minigolf, pingpong asztal
bowling pálya és biliárdasztal. Egy szinttel lejjebb lehetett csónakázni a
tavon, de csak 16 éven felülieknek. Panoráma lifttel jöttünk fel. aztán pedig
lehetett vásárolni.
Következö álomásunk Torocko volt,
Torockói Gyermekotthonban már vártak minket a gyerekek. Örültek az ajándékoknak is. Miután tartottak nekünk az udvaron egy kis zenés műsort, megmutatták a kertet és az állataikat. Az udvarról nagyon szép kilátás nyílt a Székelykőre. Kicsit játszottunk, hintáztunk, homokoztunk is velük.
A Gyermekotthon látogatása után kicsit sétáltunk Torockón, majd elindultunk a –Székelykőre, ez a Kékesnél a magasabb hegy és nagyon sziklás. Egy lány jött velünk egy darabig és mutatta az utat. Mikor kezdett meredek lenni visszament az Otthonba, mi pedig magunkra maradtunk. Kb. a Kékes magasságáig másztuk meg, mert Zsuzsa néni szerint kezdett veszélyes lenni, ezen kívül nem tértünk le jobbra, ahol a kényelmesebb terep lett volna, úgyhogy kezdett veszélyessé válni és visszafordultunk. Elindultunk Kolozsvára ott vacsoráztunk , majd onan egy kollégiumban aludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése